A dohányzás káros hatásai a fogakra és a szájüregre (88)

Fogainkat rengeteg veszélynek tesszük ki a mindennapokban, nem csak a cukros italokkal vagy ételekkel, a helytelen ápolással, de a dohányzással is. A dohányzás néhány kellemesnek tűnő hatásáért cserébe sokrétű károsító hatásával is szembe kell néznünk.

Nap mint nap hallhatunk a dohányzás szervezetünkre gyakorolt káros hatásairól, de arról nem sokat, hogy ez a káros szenvedély a fogak és a fogágy épségét is veszélyezteti, sőt, igen súlyos, akár halálos szájüregi betegségek kialakulásának okozója is lehet! Ezek a bajok nem csupán a cigarettázókra értendők, hanem a szivarozókra vagy a pipázókra is!

Ahogyan a legtöbb alattomos betegség, a dohányzás is lassan, évek alatt fejti ki a hatását a szervezetünkre és a fogainkra. Már a sárgásan elszíneződött fogaknál fel kellene ismerni a helyzet súlyosságát, de sajnos ez általában nem történik meg a függők részéről.

A fogak elszíneződése és a kellemetlen lehelet jelentéktelennek tűnő tünetein túl a dohányzás valódi veszélye a szájüregben kutatások által bizonyítottan az, hogy immunkárosító hatása miatt a fogágy pusztulásához (fogágybetegség, fogágy gyulladás=parodontitis) vezethet. A cukorbetegség és az immunhiányos állapotok mellett a dohányzás az egyik leggyakoribb rizikótényező a fogágybetegség kialakulásában.

Emellett nem szabad megfeledkeznünk arról sem, hogy a kialakult fogínysorvadás következtében elvesztett fogak pótlására sok esetben a fogbeültetés sem lehetséges. A füst okozta fogelszíneződés, amely sárga, sötétbarna vagy akár fekete színű is lehet, olyan zavaró esztétikai hatást hoz létre, amely azonnal szembetűnik. Sok esetben az érintett dohányosnak ez lelkileg is megterhelő, önbizalomhiányt válthat ki. A dohányzás állandó szájüregi fertőzöttséget, egészségtelen, ronda fogsort és kellemetlen szájszagot is eredményez.

Erős dohányos páciensünknél kialakult súlyos fogágybetegség. Minden fogát el kellett távolítani

A dohányzás fogászati vonatkozású ártalmai nagyon sokrétűek. Az egyszerű fogelszíneződéstől a kellemetlen leheleten át a felszínesebb vagy súlyosabb nyálkahártya elváltozásokon keresztül a komoly fogínysorvadásig, egészen a fog elvesztéséig számos rosszindulatú elváltozás írható a dohányzás számlájára. Így látható, hogy a dohányzás elsősorban nem a fogak szuvasodásáért felelős, hanem komolyabb károkat okoz, a fogágyat teszi tönkre, azaz csontpusztulást okoz a fogak körüli, amely a fogak meglazulásához, majd kieséséhez is vezethet. Nem kell erős dohányosnak lenni ahhoz, hogy mindez bekövetkezzen! Már akár a napi 5-10 szál cigaretta elszívása esetén is többszörösen veszélyezteti a fogágybetegség kialakulása a dohányosokat.

A dohányzás hatásai a szájnyálkahártyára egyértelműen negatívak. Ez a terület érintkezik ugyanis a legforróbb füsttel, amely kiszárítja, kimarja azt, és végzetes elváltozásokat eredményez. A hámréteg az ilyen megváltozott területeken megvastagszik, de mégis gyengébb minőségű, és jobban átereszti a daganatkeltő anyagokat. Mindemellett a dohányfüst több mint négyezer, főként mérgező vegyületet tartalmaz, amelyek felszívódnak a szájüreg nyálkahártyáján keresztül.

Általánosságban elmondható, hogy a dohányosoknak rosszabb a szájhigiénéje, magasabb a fogkőképződési hajlama, és a nemdohányzókhoz képest másmilyen a szájflórája. Dohányosok esetében másfajta a lepedék összetétele is, mivel lerakódott nikotint, kátrányt és egyéb származékokat is tartalmaz.

Az elmúlt évtizedekben a kutatások azt is bebizonyították, hogy a cigarettázásnak kifejezetten immunkárosító hatása is van. Közvetlenül hat a fog és az íny tapadására, mégpedig úgy, hogy jelentősen csökkenti azt. Bizonyítást nyert az is, hogy a dohányosoknak sokkal nagyobb az esélye a fogágybetegség kialakulására, mint a nem dohányzó társaiknak! A dohányfüst nikotintartalma károsítja az ínyben lévő sejteket, ereket, ezzel az íny keringését is lassítja, amitől a gyulladás (amely egy természetes védekező mechanizmus lenne) nem a kellő mértékben alakul ki, a szervezet nem tudja magát elég hatásosan megvédeni a károsító tényezőkkel szemben. Dohányzás közben a magas hőfokú, irritatív, egészségkárosító anyagokat tartalmazó füstöt beszívjuk, mely kiszárítja, és gyulladásba hozza mindazon szöveteket, melyekkel érintkezik. Dohányosok esetében a fogágybetegségre jellemző ínyvérzés is jóval enyhébb az előbb felsorolt okok miatt.

Amerikai tudósok egy 10 éven át tartó felmérést követően megállapították, hogy a dohányosok esetén a csontpusztulás mértéke kétszerese volt a nem dohányosok csontpusztulási mértékének. Még annak ellenére is, hogy mindkét csoportnak ugyanazokat a szájhigiéniai protokollokat kellett betartania a mindennapokban.

Erős dohányos páciensünknél (aki éveken át elmulasztotta a fogászati ellenőrzéseket és a fogkő-eltávolításokat) kialakult súlyos fogágybetegség, mely nemcsak a saját fogakat támadta meg, de a beültetett implantátumokat is (periimplantitis-implantátum körüli gyulladás)

Ezek az adatok alapjaiban döntötték meg azt a korábbi feltételezést, hogy dohányzás mellett megfelelő szájhigiénia fenntartásával a dohányzás fogazatra gyakorolt káros hatásait tökéletesen kivédhetjük. Ma már tudjuk, hogy a legtökéletesebb szájápolás és rendszeres fogorvosi ellenőrzés mellett is fellép a dohányfüst immunkárosító hatása! Az igazi megoldás a dohányzásról való lemondás lenne, mely nemcsak a fogak, hanem az egész szervezetünk (tüdő, szív, agy, vérerek) egészsége szempontjából lenne igazán fontos. A dohányzással az esetlegesen beültetett implantátumok hosszútávú sikerességét is veszélyeztetjük! Ahogyan a fogak körül, az implantátumok körül is gyulladás alakulhat ki miatta. (periimplantitis)

A dohányzás okozta veszélyek csak akkor kerülhetők el, ha egyáltalán nem gyújtunk rá, ha egyáltalán nem gyújtunk rá, vagy mihamarabb leszokunk a cigarettáról. Amennyiben már kialakult a fogágybetegség, a dohányzással való szakítás nyújthat nagy segíthet a betegség folyamatának lassításában, a szakorvosok által végzett terápia mellett. Azt is érdemes tudni, hogy maga a betegség a kezdeti időszak után vissza már nem fordítható. Legyen erős, és szánja rá magát, hogy abbahagyja a dohányzást! Javasoljuk, hogy feltétlenül vegyen részt leszoktatásra specializálódott csapatok programjain!

Ne feledkezzünk meg az éves fogászati ellenőrzések fontosságáról! Szájüregünkben fogainkon kívül egy összetett rágórendszer található, amihez még hozzátartozik a fogíny, a szájnyálkahártya, az állcsontok, a rágóizmok és a nyelv. Sajnos nemcsak fogaink tudnak elromlani, hanem számos más betegség is előfordulhat a szájüregben, vagy akár más szervünkben létező betegségek tünetei is megjelenhetnek itt. A prevenciónak, a szűrésnek és a komoly betegségek idejében való felismerésének a legegyszerűbb és legfontosabb lépése a fogorvosnál kezdődik, egy egyszerű fogorvosi és radiológiai ellenőrzéssel!

Az évenkénti egy professzionális fogkő-eltávolítás és a fogorvosi ellenőrzés mindenki számára ajánlott akkor is, ha:

• fogazata ép

• bölcsességfogai el lettek távolítva vagy nem is voltak

• nincs semmilyen fogpótlása

• a fogkő mennyisége nagyon csekély

• minden fogát eltávolították, és teljes kivehető fogsort visel

Évenként két alkalommal javasolt a fogászati ellenőrzés és a professzionális fogkő-eltávolítás a következő esetekben:

• fogágybetegség megléte vagy gyanúja esetén

• implantátumok beültetése után

• rögzített vagy kivehető fogpótlást viselőknek

• torlódott fogaknál

• fogszabályozó készüléket viselőknek

• erős dohányzás esetén

• sok alkohol fogyasztása esetén

• daganatos betegeknek

• cukorbetegségben szenvedőknek

• szívbetegség esetén

• pszichiátriai betegeknek, (gyógyszeres kezelés alatt állnak)

• gyakori ínyvérzés esetén

• krónikus betegségben szenvedőknek

• csontritkulás esetén