A fogágybetegség (87)

Valószínűleg sokan hallottak már a fogágybetegségről, azonban kevesen tudják, hogy pontosan mit is jelent ez a megbetegedés valójában, mi okozza, és hogyan gyógyítható. A fogágybetegségben a fogat körülvevő szövetek, a csont és a fogíny valamelyike, vagy mindegyike begyullad. >

A fogágybetegség egy időben elhúzódó, krónikus betegség, amely az esetek nagy részében tünetmentesen, panaszok nélkül zajlik le. Emiatt sok esetben az először észlelt tünet a fogíny vérzése, a fogak mozgathatóságának növekedése, illetve amikor a folyamat aktívvá válik, akkor heveny fájdalmak jelentkeznek. Ezek a tünetek többnyire csak előrehaladott fázisban okoznak gondot, amikor már a betegség kezelése is hosszadalmasabb és bonyolultabb.

A parodontális betegségeknek két nagy csoportja van. Az ínyre lokalizálódó gyulladás, a (gingivitis), illetve kezelésének hiányában a fogakat elhorgonyzó csontszövetre terjedő gyulladás (parodontitis). Ez utóbbi a fogak tartószerkezetének visszafordíthatatlan pusztulásával jár. A folyamat a legtöbb esetben ínygyulladással kezdődik, amely oka lehet egyrészt az elhanyagolt szájhigiéné, vagy akár a rendszeres, de nem megfelelő technikával végzett fogkefehasználat, a fogköztisztító eszközök helytelen alkalmazása, vagy használatuk hiánya.

A fogak felszínén felhalmozódó lepedékre (plakk, biofilm) szervezetünk normál védekező reakciója az ínygyulladás, amely szeretné eltávolítani ezt a bakteriális masszát, azonban fogaink olyan kemény felszínek a szájüregben, amelyeken a lepedék tartósan képes megtapadni, emiatt ezt szervezetünk önmagától képtelen eltávolítani. Két nap után a nyálban található ásványi anyagoktól megkeményedik, majd lassan fogkővé alakul. Amennyiben ez a bakteriális szerkezet nincs eltávolítva, ínygyulladás (gingivitis) alakulhat ki, akár pár nap alatt is. Az íny alá terjedő fogkő esetében (aminek kialakulását sok esetben ínyszél alá terjedő, nem pontos záródású, elálló szélű fogtömések és fogpótlások segítik elő) a szervezet a csontszövet lebontásával igyekszik magától távol tartani ezt a gócot jelentő lerakódást, és így fogágybetegség alakul ki. Ennek mellékhatásaként viszont a fogak tartószerkezete egyre csökken, közbelépés nélkül a fogakat akár el is veszíthetjük.

Kezeletlen parodontitis, jól látszik a fogkő és a gyulladt, visszahúzódott fogíny

A fogak körüli csontfelszívódás, parodontális tasakok és gyulladás intraorális röntgenfelvételen

Fogágybetegségre jellemző tünetek:

• ínyvérzés,

• ínyduzzanat,

• foglazulás,

• fogak elvándorlása,

• ínyvisszahúzódás kialakulása (esztétikai panasz, illetve nehéz tisztíthatóság/ételbeékelődés, fognyaki és fogérzékenység),

• kellemetlen szájszag,

• fogelvesztés

A fent leírtak miatt elengedhetetlenül fontos a korai felismerés és a beavatkozás, ugyanis ha a folyamat ráterjed a csontszövetre, az visszafordíthatatlan károsodással jár. A kezelés a betegség előrehaladásának megállítását, a gyulladás inaktiválását jelenti elsősorban különböző tisztításokkal, ha lehet nem sebészi, de súlyos esetben akár sebészi beavatkozásokkal.

Az eltávolított fog gyökerén jól látszik a gyökércsúcsig érő fogkőlerakódás

Bizonyos rossz szokások, mint például a dohányzás súlyosbítják a betegséget, és elősegítik annak kialakulását, gyorsítják a lefolyását, és negatívan befolyásolja a kezelések eredményét. Emiatt különösen javasolt a dohányzásról való leszokás, illetve a gyakoribb ellenőrzés, alapos, minden fogfelszínre kiterjedő lepedék- és fogkőeltávolítás.

A dohányzásról való leszokás igen fontos lépése lenne a fogágybetegség kezelésének

Egyes betegségek (pl. cukorbetegség), speciális állapotok (terhesség), egyes gyógyszerek szedése, hormonális, vérképzőrendszeri, és immunrendszeri betegségek is okozhatják, vagy súlyosbíthatják a folyamatot. Sok esetben több oki és súlyosbító tényező együttesen jelen van a pácienseknél.

A fogágybetegség egyes formái öröklődést mutatnak, és a szájhigiénével nincsenek összefüggésben. Ezt egy különleges baktériumflóra okozza, emiatt lefolyásuk gyorsabb, és súlyosabb szövetpusztulással járnak. Kezelésük hasonló a gyakrabban előforduló, lepedék okozta fogágybetegséghez.

Mivel a fogágybetegség vissza nem fordítható szövetveszteséggel jár, ezért kiemelt fontosságú a megelőzés. Ehhez jó otthoni szájhigiéné, és rendszeres (nem fogágybeteg páciensek esetében legalább félévenkénti, fogágybetegeknek ennél gyakoribb) fogászati ellenőrzés, professzionális, teljes fogazatra kiterjedő szájhigiénés kezelés szükséges. Rendelőnkben a megfelelő fogmosási technika elsajátítására, a szájhigiénés eszközök kiválasztására és helyes használatuk elsajátítására egyaránt lehetőség van.

Amennyiben már kialakult a fogágybetegség, parodontológus szakorvos (a fogágybetegségekre specializálódott fogorvos) által megtervezett és elvégzett parodontális kezelésre van szükség.

A fogágybetegség kezelésének fázisai:

1. Íny feletti plakk és fogkőeltávolítás (supragingivális depurálás) és polírozás, ami a teljes fogazat minden felszínére kiterjed (professzionális fogkő-eltávolítás).
2. Szájhigiénés oktatás: mivel a fogágybetegség kialakító tényezője legtöbb esetben a felhalmozódó plakk és fogkő, emiatt ez a lépés elengedhetetlen a terápia rövid- és hosszútávú eredményességéhez, így ez akár több alkalmat igényelhet.
3. Parodontális státuszfelvétel egy mérőszonda segítségével és röntgenfelvételek készítése. Ez teljesen fájdalommentes beavatkozás.
4. Reménytelen sorsú fogak eltávolítása:

• • A már menthetetlen fogak eltávolítása annak érdekében, hogy a megtisztított, megtartható fogakat ne fertőzzék vissza a fogágybetegséget okozó baktériumokkal.

  • Előrehaladott csontpusztulással rendelkező, fogpótlástani szempontból nem felhasználható fogak eltávolítása.

• Íny alatti fogkőeltávolítás (subgingivális depurálás) és gyökérsimítás = zárt kürett.

• • A kezelés során a fogak gyökérfelszínének mechanikai megtisztítását (ultrahangos depurálás és kézi gyökérsimítás) kémiai anyagokkal is kiegészíthetjük (tasakok klórhexidines zselével való fertőtlenítése), és egyes esetekben szükséges lehet antibiotikum adására is.

• Szükség esetén parodontális sínezés, fogak túlterhelésének becsiszolással való megszüntetése.

• Plakkretenciót okozó fogpótlások cseréje:

• • A nem pontos széli záródású, íny alá érő, elálló szélű fogpótlások (koronák, hidak), tömések, betétek a mechanikai irritáción kívül a betegséget okozó baktériumokat tartalmazó lepedék megtapadását segítik, így a tisztíthatóságát nehezítik.

  • Hosszútávú ideiglenes fogpótlások készítése: foghiányok pótlására és a fogak túlterhelésének csökkentésére.

• A kezelés végén 6-8 hét gyógyulás szükséges, ami után újra ellenőrizzük a kezelés sikerességét.

Alsó fogak, melyeken jól látszik a fogkő és a visszahúzódott fogíny

Panorámaröntgen-felvétel a fogászati gócokkal, a súlyosan fogágybeteg (chronicus parodontitis) fogakkal. Az árnyék a gyökér körül a csontfelszívódás mértékét mutatja, és a mély tasakot

Kezdetleges és mérsékelt állapotú fogágybetegség esetében elegendő lehet az előzőleg felsorolt kezeléssorozat, azonban amennyiben előrehaladott állapotú, súlyos csontveszteséggel járó fogágybetegséggel állunk szemben (mély tasakok, nagymértékű tapadásveszteség), szükség lehet további kezelésekre is, vagy akár parodontális sebészi tasakműtétre, úgynevezett nyitott kürettre.

A parodontális kezelés során a tasakok csökkenésével, a betegség kikezelésével ínyvisszahúzódás alakul ki, amelynek a frontfogak zónájában esztétikai vonzata lehet, illetve a gyökérfelszínek felszínre kerülésével fognyaki érzékenység is kialakulhat. Ezen mellékhatásokat igyekszünk minimalizálni, azonban a csontveszteség visszafordíthatatlan volta miatt sajnos, sok esetben elkerülhetetlenek. A fognyaki érzékenység kezelésére rendelkezésre állnak otthoni és rendelői technikák egyaránt. Súlyos esetekben nagyfokú csont és ínyvisszahúzódás alakul ki, a parodontális kezelések után (zárt, illetve nyitott kürett), így a régi koronák vagy hidak széle és a foggyökér felszínre kerülése miatt olyan előnytelen esztétikai helyzet alakul ki, hogy szükséges lehet a régi fogpótlások cseréje is!

A teljeskörű parodontális kezelés nem ér véget a zárt kürettnél és parodontális tasakműtétnél. Egyes esetekben korrekciós műtétekre, illetve hagyományos, vagy implantációs fogpótlások készítésére is szükség lehet. Fontos megjegyezni azonban, hogy implantáció csakis a fogágybetegség megszüntetését követően jöhet szóba, ugyanis a kiváltó baktériumok az implantátum körüli csontszövetet is megfertőzhetik.

A kikezelt fogágybetegséget, idült betegség lévén, úgy kell kezelni, mint egy magas vérnyomást, vagy cukorbetegséget. Kontrollvizsgálatokkal és kezelésekkel, ún. parodontális gondozással kordában tartható, azonban a páciens ennek ellenére nem szűnik meg fogágybetegnek lenni. Az eredményes kezeléshez, valamint az elért eredmények hosszútávú megtartásához elengedhetetlen a páciens együttműködése, a rendszeres kontrolokon való megjelenés, és a parodontológus által javasolt életmódbeli változtatások betartása.

Amennyiben a tünetek közül valamelyiket felismeri saját magán, vagy kérdése lenne a témában, keresse fel rendelőnket, és munkatársaink szívesen állnak rendelkezésére!