Milyen esetekben indokolt a bölcsességfogak eltávolítása?
Mi is az a bölcsességfog?
A bölcsességfogak a harmadik nagyőrlő fogak. Az emberiség kialakulásának kezdetén, amikor az ételek még sokkal komolyabb rágást igényeltek, bölcsességfogainkra sokkal nagyobb szükségünk volt. Manapság, a puhára főzött, sütött ételek korában már nem használjuk olyan erősen a fogainkat, így a több évezredes fejlődés hatására már sokszor ki sem alakulnak ezek a fogak, sőt még a csírájuk sincs jelen. Ha a csírák még jelen vannak, olykor teljes értékű fogakká fejlődnek, de van, hogy csak csökevények lesznek. A kevésbé szerencsések esetében a kifejlődött és növekedésnek indult fog akár nagyon erőteljes panaszokat is okozhat. Az ínyen való áttörés általában 18 és 25 éves kor között következik be.
Férfi páciensünk négy darab bölcsességfoggal
A bölcsességfog eltávolítását illetően több álláspont van még a szakmán belül is. Vannak, akik úgy vélik, hogy megelőzés céljából javasolt a bölcsességfogak eltávolítása, még mielőtt gondokat okoznának. Mások véleménye ennél konzervatívabb, ők a terápiás eltávolítás mellett voksolnak, és csak akkor távolítják el a fogakat, ha már bajt okoznak.
De milyen okok miatt is érdemes elgondolkodni a bölcsességfogak eltávolításán?
Fogszuvasodás
Amennyiben a fog a szájüregbe részlegesen áttört (egy csücske kilóg az ínyből), már fokozottan ki van téve a fogszuvasodás veszélyének. A bölcsességfogak a száj leghátsó részein helyezkednek el, így a tisztításuk nagy alaposságot követel, de sokszor a fokozott odafigyelés ellenére is problémák adódhatnak. Amennyiben a bölcsességfog az előtte álló őrlőfognak dől, akkor a fogszuvasodás számára egy kedvező területet hoznak létre, így az ép fogazatot is elrontják (kialakul a fogszuvasodás). Amennyiben a szuvasodás elhatalmasodik az őrlőfogon, előfordulhat, hogy hosszadalmasabb beavatkozások révén lehet csak megmenteni (pl.: gyökérkezelés, koronázás). Ezek költséges és hosszadalmas beavatkozások egy bölcsességfog miatt.
37 éves nő páciensünk kérésére nem távolítottuk el jobb alsó bölcsességfogát. Később gyökérkezelni kellett az előtte lévő őrlőfogat a benne keletkezett nagymértékű fogszuvasodás miatt
A fogat körülvevő szövetek gyulladása (parodontológiai gyulladás)
A szájüregbe részlegesen áttört bölcsességfog gyakran okozza a körülötte lévő fogíny gyulladását (gingivitis) és a fogágy (parodontium) gyulladását is. A szájüreg általános higiénés állapotát rontva visszatérő ínygyulladás, illetve fertőzések okozója lehet.
A bölcsességfog koronája körüli gyulladás (pericoronitis)
A fog koronája körüli gyulladás a részleges előtörés következménye. Ha a bölcsességfog egy ponton előbújik és áttöri az ínyt, akkor tasak alakul ki a fog és az íny között. A kialakult tasakot csak igen nehezen lehet tisztítani, a baktériumok könnyen bejutnak az íny alá, és gyulladást hoznak létre. Ez a fájdalmas gyulladás a pericoronitis. A pericoronitis kezdetben csak kisebb fájdalommal jár, mely azonban felerősödhet és kisugározhat akár a fültájékra is. A fog felett ilyenkor az íny gyulladt, vérbő, és akár genny is ürülhet a tasakból. Előrehaladottabb állapotban szájnyitási korlátozottságot, szájzárat, a környéki nyirokcsomók duzzanatát is megfigyelhetjük. A fájdalom mellett hőemelkedés is jelentkezhet. Ezekkel a panaszokkal feltétlenül fogorvoshoz kell fordulni, mivel a gyulladás a gyökérhártya mentén a fog gyökércsúcs körüli részére is tovább terjedhet, melyből igen komoly további gyulladásos problémák keletkezhetnek.
Ciszták
A részlegesen áttört bölcsességfog körül ciszta alakulhat ki, amely fokozatosan növekszik, és az állcsontokban csontfelszívódást okoz. A ciszta jelenléte egyszerű panorámaröntgen készítésével is kimutatható.
Jobb alsó bölcsességfog körül kialakult ciszta jól látható a panorámaröntgen felvételen
A szomszédos fogak gyökér-felszívódásának megelőzése
Amennyiben a bölcsességfog a szomszédos fog gyökerére nyomást gyakorol, a növekedése során az a fog gyökerének felszívódását okozhatja.
Jobb alsó bölcsességfog helyzetéből adódóan a növekedés során nyomást gyakorol az előtte lévő fog gyökerére, nyakára
Fogpótlások készítése előtti fogeltávolítás (Preprotetikai kezelés)
Foghiányok esetében a fogpótlás készítése előtt néha indokolt lehet a fog eltávolítása. A későbbiekben a bennhagyott fogak is problémákat okozhatnak, mert megnehezíthetik a fogpótlás tisztítását, az álcsontok sorvadásának előrehaladtával koronájuk a felszínre kerülhet, és gyulladást okozhatnak.
Fogszabályozás miatti bölcsességfog eltávolítása
Fogszabályozás megkezdése előtt vagy közvetlenül utána a bölcsességfogakat szakorvosi javaslatra esetenként eltávolítjuk, hogy a fogszabályozás eredményének kiszámíthatóságát, vagy a végeredményt ne befolyásolják. A fogszabályozó kezelések során a leggyakoribb ok az eltávolításra, hogy a fogak nem férnek el a fogívben, mert egy kicsi fogívben nagy fogak találhatók. Ilyenkor indokolt lehet, hogy a még ki nem nőtt bölcsességfogakat sebészeti beavatkozással eltávolítsák, mert ha növekedésnek indulnak, újra összetolják a már beszabályozott fogívet.
Fogszabályozó kezelés végeztével látható a retainer (fényes csík a röntgenen), ami egy fogakra ragasztott drót a nyelv felőli oldalon, ami a frontfogakat helyben tartja. Fogszabályozó szakorvos kérésére a bölcsességfogak eltávolítása szükséges. A műtét egyszerű, mert a gyökerek nincsenek kifejlődve
Ismeretlen eredetű arcfájdalmak esetén
Az arcfájdalmak diagnózisa és kezelése igen bonyolult. Az érintett területen található áttörésben visszamaradt bölcsességfog igen ritkán, de mégis lehet a panaszaink oka. Különösen figyelnünk kell ilyenkor a felső bölcsességfogra, mely gyakrabban okoz ilyen tüneteket az alsókhoz képest a klinikai tapasztalatok alapján.
Milyen esetekben ellenjavallott a bölcsességfogak eltávolítása?
Idős korban az áttörésben visszamaradt fog eltávolítása kontraindikált, ha a páciens számára nem okoz panaszokat. A szépkorúaknál a csontszövet veszít a rugalmasságából a növekvő meszesedés miatt. A fog eltávolítása nehezebb és kockázatosabb, főleg fogatlan állcsont esetében, ahol az állcsont törésének veszélye nagyobb. Ebben a korban a sebgyógyulás lassúbb, és a műtét utáni szövődmények is elterjedtebbek.
Nem javasolt továbbá a bölcsességfogak eltávolítása abban az esetben, ha a környező anatómiai képletek sérülésének veszélye fennáll. A megfelelő diagnózis és kezelési terv felállításának alapfeltétele egy panorámaröntgen készítése, és persze a személyes fogorvosi szájvizsgálat. A röntgenen általában jól kivehető a bölcsességfog elhelyezkedése, illetve a környezethez való viszonyulása. Amennyiben az eltávolítandó fog olyan helyen található, ahol nehezen hozzáférhető, vagy az idegképletek, ép fogak sérülése elkerülhetetlen, akkor az eltávolítást lehetőségét igen alaposan meg kell fontolni. Ilyen esetekben szükséges lehet a CT felvétel (CBCT -Cone beam computed tomography), hogy a fog pontos elhelyezkedését 3 dimenzióban tudjuk vizsgálni, pontos képet kapjunk az ideg (nervus alvolaris inferior) lefutásáról és a bölcsességfog-szomszédos fog helyzetéről.
Bal alsó bölcsességfog gyökere a panorámaröntgen szerint közel fut az alsó állcsontban futó ideghez. Ilyen esetekben CBCT felvétel készítése javasolt, hogy a fog pontos elhelyezkedését 3 dimenzióban tudjuk vizsgálni, és pontos képet kapjunk az idegtől való távolságáról
A bölcsességfog eltávolítása egy műtéti beavatkozás, aminek során a feltáráshoz lebenyt kell készíteni, csontot fúrni, hogy felszabadítsuk a beszorult fogat. Legtöbbször a bölcsességfog koronáját le kell vágni (coronectomia), és a gyökereket is el kell szeparálni egymástól (dissectio), hogy könnyebben eltávolítható legyen a fog, erre mind a páciensnek, mind a fogorvosnak fel kell készülnie, testben, műtéti technikában és lélekben egyformán. Erősen gyulladt bölcsességfog eltávolítás esetén első alkalommal a fogorvos antibiotikum szedését írhatja elő, hogy a gyulladás valamelyest csökkenjen a műtét idejére. A nagymértékben gyulladt fog környezete nehézkesen érzésteleníthető, így ilyen állapotban műtét csak rendkívüli esetben végezhető.
Bibliográfia
Szabó Gy: Szájsebészet, Maxillofacialis sebészet. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2004.