Dentofóbia
Mik lehetnek a dentofóbia kialakulásának az okai?
Számos oka lehet, de általában valamilyen korábbi rossz tapasztalat van a háttérben. Negatív érzelmeket válthatnak ki bennünk a kezelés során érzett illatok, ízek vagy akár a rendelőből kiszűrődő hangok. Gyakori még a fájdalomtól, és a fogorvosi eszközöktől való félelem, illetve az ismeretlentől való szorongás. Sok esetben közvetett oka van a rettegésnek, például egy felnőtt kifejezi a saját félelmét gyermeke előtt. A filmekben és a rajzfilmekben is sokszor mutatják be félelmetesnek a fogorvosokat, fogászatokat. Gyermekünket lehetőleg ne rémisztgessük a fogorvossal, fogászati kezeléssel, például amikor nem akar fogat mosni… nem jó, ha a félelem magjait elültetjük benne. A fodrásznál az izgő-mozgó gyermeket sem fenyegetjük azzal, hogy „A fodrász néni levágja a füledet az ollóval, ha nem maradsz nyugton!”
Törekedjünk arra, hogy ne csak baj, fogfájás, panasz esetén vigyük fogorvoshoz a gyermeket, hanem többször menjünk vele ellenőrzésre, ismerkedésre, hogy jó emlékeket szerezzen, és ne rögtön a „mély vízbe dobjuk be”, mikor egy már kialakult fogászati problémát kell kezelni.
Gyógyítható-e a dentofóbia?
Igen. Ahogy a lelki eredetű bajok, ez is kezelhető néhány viszonylag egyszerű lépéssel.
- Ismerkedjen meg a rendelővel. A mai fogászatok már nem ridegek és barátságtalanok, sokkal inkább hasonlítanak egy kellemes nappalira, mint egy kórházra. A várók kialakításánál fokozottan figyelnek is erre, hiszen egy kellemes, kényelmes környezetben nyugodtabb állapotban telnek a várakozás percei. Az első találkozó az ismerkedésről szóljon. Csak akkor fogjon bele a kezelésekbe, ha látta a rendelőt, megismerte a fogorvost, és szimpatikusnak találta.
- Körültekintően válasszon fogorvost. Egy amerikai tanulmány szerint a szakmai tudás mellett leginkább az empátiát és a humorérzéket tartjuk fontosnak, amikor orvost választunk. Egy jó humorú, nyugodt és megbízható orvos mellett a szorongás is gyorsabban csökken.
- Mindig kommunikáljon! Ha bármilyen kellemetlenséget érez, jelezze orvosának. Fogorvosa kezelés közben figyeli az Ön minden rezdülését, de lehet, hogy egy adott pillanatban a munkájába belemélyedve valamit nem vesz észre, ezért nyugodtan jelezze neki, ha valami szúr, fáj, nyom vagy érzékeny. Általános megegyezés szokott lenni a kéz felemelése probléma esetén, ugyanis kezelés közben a beszéd igencsak nehézkes.
- Otthon gyakoroljon nyitott szájjal, orron keresztül, nyugodtan, mélyet lélegezni. Fokozott garat-reflex (öklendezés) esetén nagyon hasznos kis trükk.
- Ha irtózik a hangoktól, nyugodtan hozzon magával fülhallgatót, és olyan zenét, amit nagyon szeret, és segít ellazulni.
- Derék- és nyakfájdalmak esetén kényelmes párnáink szolgálják a páciensek kényelmét.
Nagyon fontos, hogy felismerjük a problémánkat, és merjünk róla beszélni, mert nagyon sokan állnak a segítségünkre, hogy együtt le tudjuk győzni a félelmeinket. Nem szabad homokba dugni a fejünket. Járjunk rendszeresen fogászati ellenőrzésekre, hogy probléma esetén idejében be tudjunk avatkozni, ne legyen szükség nagy, drasztikus kezelésekre, melyek anyagilag is megterhelők, és lelkileg is egy ördögi körbe sodorhatnak minket.
Szorongásos rosszullét esetén a következő tünetek jelentkezhetnek:
- aggódás, félelem
- pesszimizmus
- szívdobogásérzés
- gombócérzés a torokban
- remegés
- verejtékezés
- hasi diszkomfort
- szédülés
- szapora pulzus
- mellkasi fájdalom
- szaggatott légzés
- hasmenés
- szájszárazság
Hogyan lehet oldani a fogászati kezelés okozta szorongást a fogászati rendelőkben?
Mivel minden egyén és eset más és más, így nincs sablon, amelyet minden páciensnél alkalmazhatunk. Orvosuk segítségével és tapasztalatával viszont közösen ki lehet választani az Önnek legmegfelelőbb szorongáscsökkentő módszert.
- Sokszor a rendelő megismerése, az orvossal, és a rendelő személyzetével kialakított jó viszony, a kellemes légkör elegendő a félelmek leküzdéséhez.
- Enyhébb stressz, szorongás esetén lehetőség van szájon át szedhető nyugtató, szorongást oldó gyógyszer bevételére (ezeket a beavatkozást megelőző 1 órában kell bevenni, pl. Xanax tabletta), mely szintén sok esetben elegendő. Ilyen esetben a páciens teljesen magánál van, önállóan lélegzik, testfunkciói normálisak. A gyógyszernek relaxáló, nyugtató hatása van, ami nehezen szabályozható, hatása egyénenként változó. Nincs emlékezetkiesés.
- Ha a szájon át bevehető tabletta hatása nem elegendő, és a szorongásos tünetek továbbra is fennállnak, akkor az éber szedálás jöhet szóba. Ezt aneszteziológus szakorvos végzi helyben a rendelőben. Ilyen esetben vénán keresztül kap a páciens nyugtató gyógyszert, amitől oldódik a szorongása, megnyugszik, felületes alvó állapotba kerül. A kezelés alatt felszólításra reagál, kommunikál az orvosával, de az egész kezelésre nem emlékszik. A kezelés alatt fájdalma nincs, kellemesen fogja érezni magát. A kezelés végén a páciens ébresztő injekciót kap, ami felfüggeszti a nyugtató hatását, majd perceken belül visszanyeri tudatát. Nagyon jól kontrollálható folyamat, ébredezés esetén további gyógyszer adásával gyorsan visszaalszik a beteg. Mivel nem mesterséges kómáról van szó, így ez a folyamat rövid időn belül ismételhető, ellentétben a mély altatással.
- Általános altatásra (teljes altatás) csak igen ritka esetekben van szükség, ez viszont csak kórházi körülmények között végezhető. Ilyenkor mesterséges kómába, mély altatásba kerül a páciens, és a légzés biztosításához is gépekre van szükség. Csak különösen nagy kockázattal járó pánikbetegség, nagyon súlyos dentofóbia, vagy kommunikációra nem képes betegek esetében alkalmazandó eljárás, ha nagyon hosszú a kezelés, és egy ülésben több szájsebészeti beavatkozást kell végezni.